1991-ben a veszprémmegyei Naplóban Bali József azt írta Béláról szóló cikkében, - Egy orvos választott életformája, - hogy az ember a természettel szemben minden csatát megnyer, kivéve az utolsót. Az utolsó csatát Béla is elvesztette, kezéből kiesett a lepkeháló 2005. április 24-én este 8 órakor itt hagyott bennünket. 1936 augusztus 17-én Jászberényben született, középiskoláit a pápai Türr Gimnáziumban végezte, orvosi képesítését a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte. Tanulmányainak befejezése után Orosházán a Rendelőintézet igazgatói feladatának tett eleget, majd 1982-től a Veszprém Megyei Kórház helyettes főigazgatója, s egyben a Rendelőintézet igazgatója volt, nyugdíjazásáig. Ezt követően még néhány évig a Járóbetegellátás vezetőjeként dolgozott. A lepkékkel 1954-ben még pápai diák korában Tallós Pál, a korán elhunyt növénycönológus ismertette meg, s ez a hatás élete végéig elkísérte. Még abban az évben tagja lett a Magyar Rovartani Társaságnak. 1982-től az Alföld szegényes nappali lepkefaunája után a Bakony, Béla számára a paradicsomot jelentette, s ettől kezdve, megismerkedésünk után, számos közös gyűjtőúton vettünk részt, melyekre olykor felesége és fia is elkísérték. Neki köszönhető, hogy a salföldi csarabos-borókás környékén lokálisan repülő Pyronia tithonus populációja ismertté vált. A '80-as évek első felében a Maculinea génusz fajainak terjedésével foglalkozott, a xerophila-t Ő találta meg a Márkó-Veszprémi Nagymezőn. 5 évvel ezelőtt áttért az éjjeli lepkék gyűjtésére is, gyűjteményének fajszáma szépen szaporodott. Tervét, hogy az éjjelieknek kis példányszámú, de lehetőleg teljes bakonyi anyagát begyűjtse, már nem tudta megvalósítani. Legyengült szíve, a harmadik rohamnak nem volt képes ellenállni. Kutatásainak eredményeit sajnos nem publikálta, bár ígérte, erre sem kerülhet már sor. Talán valaki más, rövid közleményben az utókor számára hozzáférhetővé teszi. Hamvait május 4-én Veszprémben, a Vámosi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Kedves Béla, szeretett és tisztelt tagtársunk, kollégánk, barátunk, pihenj békében a lepkék örök vadászmezején.
Isten Veled.
Dietzel Gyula