Rovarász tábor a Bihari hegyekben 2005

    Immár 15. alkalommal rendezte meg a Rovartani Tanszék szokásos július végi egyhetes táborát. Mint minden évben, célunk most is az volt, hogy a hallgatók az eredeti helyszíneken találkozzanak azokkal az élőlényekkel (növények, gombák, állatok), melyekről a Természetvédelmi Állattan előadásain, vagy egyéb órákon a tanszékünkön már hallottak.
    Ebben a tanszék munkatársain kívül, tucatnyi szakember (rovarász, botanikus, malakológus stb.) volt a segítségükre.
    Az idei rovarásztáborban 57–en vettek részt. Ebből 18 hallgató, 4 oktató a karunkról, valamint 25 rovarász szakember és családtagok. A résztvevők túlnyomó többsége autóbusszal érkezett a tábor helyszínére (44), 13-an pedig személykocsival. Az elszállásolás két panzióban, a Boga Gyöngyében és a Flóra panzióba történt. A két panzió egymástól 600 m-re található. A Flórában 1 800 Ft/fő/éj, a Bogában 2 500 Ft/fő/éj. A buszra 13 000 Ft-ot fizetett mindenki fejenként, ami 1 200 Km-nek felelt meg (ezen felül, a kiránduláson résztvevők számának megfelelően számították ki a az összeget). A Kar jóvoltából kapott összegből (100 000 Ft), a karunkról résztvevők utólag 4 500Ft-ot visszakaptak.
    Okulva az előző alkalmakból, az esetleges esős napokra diapozitíves előadásokat programoztunk be, melyeket kutatók, nemzeti parki dolgozók vagy múzeumi szakemberek tartanak. Bár igaz, hogy ez alkalommal egyetlen esős nap sem volt, a 6 előadásból 4-et így is meghallgattunk, mégpedig Szőcs Gábor „Feromonokról”, Héra Zoltán „Magyarország puhatestűi”, Tallósi Béla „A Nemzeti Parkok, Tájvédelmi Körzetek működésében 2005 január 1-től életbe lépő változások”, valamint Orosz András „Rovarásszemmel Tájföldön” c. vetítését.
    Egész napos túra keretében jártuk be a „Csodavár” csodálatos karsztképződményeit, leereszkedve egészen a földalatti patakig („Alvilág”), majd felkapaszkodva a sziklaperemekre épített „balkonokhoz” csodáltuk az alattunk elterülő vidéket. Ugyancsak egész napra volt szükség a Szamos-bazár, a Galbena-kőköz valamint a Szkerisoarai jégbarlang megtekintéséhez.
    Esténként késő éjszakáig 3 lepkész megvilágított lepedőjéhez is csatlakozhattak az érdeklődők. Orosz András egy maga készítette, hordozható sátorcsapdát (Malaise-csapda) mutatott be, Dr. Höhn Mária a Boga-völgye növényeit ismertette egy délelőtti séta keretében.
    Az egyik legnagyobb szerencsénk az volt, hogy a békéscsabai sofőr, Tibor, nemcsak az egyébként remek járművet, hanem a túrákat is remekül vezette, annyira jól ismerte a vidéket, hogy akár jelzés nélküli utakon is vezette a társaságot.
    A nagyobb gyalogtúrákon 30-40 fő vett részt rendszeresen, a két buszos túrát a Medvék és a Meziádi barlanghoz, valamint a Szkerisoarai jégbarlanghoz szerveztük.
    Mint minden alkalommal, ezúttal is megkértük a hallgatókat, hogy a táborozás végén, névvel vagy anélkül, kritikai észrevételeikkel segítsék az ezután rendezendő táborok szervezését. Ezekből az észrevételekből kiderült, hogy bár elég nehezen ment az előadások „beszúrása”, az egész napos programok után, ezekre szükség van, és a jövőben állandó programpontokká válnak majd (nemcsak „esős napokon”!).
    A Bihari havasok Románia legcsapadékosabb területei közé tartoznak, ezért óriási szerencsénknek kell tartanunk, hogy 1-2 helyi zápor kivételével, „száraz bőrrel” úsztuk meg a kalandot.
A Rovarász táborokat 1998 óta Erdély hegyei között szervezzük. Ennek több oka is van (olcsóbb, magashegyek, ismeretlen vidékek stb.), de az egyik legfontosabb, hogy ide a Magyar Rovartani Társaság (MRT) szakemberei is szívesen jönnek, akiktől napközben és éjszakánként a hallgatók igen sokat tanulhatnak.
    A Rovarász tábor adminisztratív részét (utazás, szállás, pénzek beszedése, előleg folyósítása stb.) Gátmezei Antalné, szakmai részét pedig, mint minden évben, Dr. Mészáros Zoltán szervezte. Ugyancsak ők voltak azok, akik május elején Dr. Höhn Mária társaságában (saját költségen) felkeresték a tábor helyszínét, hogy tapasztalatokat és biztosítékokat gyűjtsenek, ezzel is hozzájárulva a táborozás sikeréhez.
írta: Haltrich Attila